Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)

 Kép forrása:Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)

A Folly Arborétum, az élő „fenyőmúzeum” a Balaton északi partján, Badacsonytomaj mai településrészén, Badacsonyörsön található. Az 1900-as évek elején hozta létre dr. Folly Gyula (Letenye, 1867. – Pécs, 1915.) pécsi orvos, a Zsolnay család háziorvosa és a Zsolnay gyár üzemorvosa: 1905-ben telepítette ide az első örökzöldeket, Ma a mediterrán hangulatú magángyűjtemény a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Gerd Krüssman(wd) (1910–1980), botanikus és dendrológus elismeréssel szólt a gyűjteményről: „olyan mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér!” A többnyire fenyőkből álló gyűjtemény a Kisörsi-hegy déli oldalában, a Balatonhoz közel található. Az arborétum ma három különböző korú növénypopulációt tartalmaz. A Folly család több mint száz éve gyűjti a különleges ciprusokat, cédrusokat, borókákat és fenyőket a területen. A család által visszavásárolt földön, a kibővült arborétumban és a hozzá csatlakozó erdőben többszázféle tűlevelű, 200 féle lombos fa és cserje, valamint több ezer évelő virul, amelyeket a 2022-ben megújult dendrobotanikai információs (növényjelző) táblák segítségével ismerhetnek meg a látogatók.

A bemutató arborétum a hozzátartozó faiskolával, szőlővel, pincészettel és étteremmel egy egységet alkot. A faiskolában elvetik a növényritkaságok ősszel összegyűjtött, tobozokból, termésekből kinyert jó minőségű magtermését, majd miután kikeltek a növények, a palántákat konténerekben nevelik tovább az áruda számára. A különleges fenyőkről szedett oltógallyak felhasználásával különböző kertészeti változatokat is árusítanak a látogatóknak. A borászat alapítása a növénykert létrehozójának apósához, Csigó Pál (Diszel, 1834. január 17. – Tapolca, 1895. március 17.)[10] szolgabíróhoz, országgyűlési képviselőhöz kötődik, aki 1878-ban átépítette a ma is használatban lévő pincét. A badacsonyi történelmi borvidék hagyományait őrizve, főként fehérborokkal foglalkoznak, azok közül is a környékre jellemző fajtákat – szürkebarát, muscat ottonel, budai zöld, olaszrizling, kéknyelű, rajnai rizling – részesítik előnyben 10 hektár szőlőültetvényt művelnek, évente 50.000 palack bort állítanak elő, amit főként helyben értékesítenek, de országosan is elérhetők a termékek. A borok mellett az arborétum saját szörpöket, teákat és kekszeket is kínál az érdeklődők számára. Az egész évben nyitva tartó étteremben – és a nyári hónapokban hozzá kapcsolódó tágas grillteraszon – a’la carte étlapról és speciális ajánlatok közül lehet választani, illetve megkóstolhatók a 2021-ben megnyitott saját cukrászműhely süteményei is.

Az arborétum 2017-ben az év egyik legjobb ökoturisztikai helyeként, a tanösvény kategóriában megkapta az év ökoturisztikai létesítménye díjat.

Az arborétum jellege, funkciója

Az arborétum területe cca. 5 hektár, amiből a telepített rész 3,6 hektár, a közvetlenül kapcsolódó erdőterület 1,6 hektár. Botanikai értékei mellett tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is fontosak. A Kisörsi-hegy déli oldaláról páratlanul szép kilátás nyílik az Örsi-hegyre, a Badacsony felé és az ábrahámhegyi Szent Iván-kápolnára. A Balaton szemközti oldalán a Fonyódi-hegy jellegzetes kettős dombja emelkedik a víztükör fölé. Láthatóak innen az ország egyik leghíresebb szőlőterületének, a történelmi badacsonyi borvidéknek a hosszan kígyózó szőlősorai és művészi igénnyel kialakított présházai.

Az arborétum idős fenyőfái a Kisörsi-hegy déli lejtőjén, háttérben a Balaton széles víztükre

Az arborétum bejárata, 2019. május 11.

A legidősebb telepített fák 100–115 évesek. A második világháború után telepítettek 55–70 évesek, az utolsó generáció növényeinek kora néhány évtől 40 évig terjed. Bár az arborétum kicsi, dendrológiai értékei nemzetközileg elismertek. A főként örökzöldekből álló gyűjtemény lehetőséget ad a fenyőfélék növényrendszertani bemutatására, ezért oktatási bázisterületként is használatos. Jelentős értékűek az atlaszcédrusok. Az arborétumban rendszeresek a honosítási, nemesítési kísérletek, az ökológiai és fenológiai megfigyelések. Az arborétumnak kiemelkedő szerepe van a ciprusfélék (Cupressaceae) és cédrusok (Cedrus spp.) meghonosításában, szaporításában. A világ mind a 25 ciprus faja és három változata helyet talált az arborétumban. A Folly Arborétum sokáig a magyarországi cédrus telepítések kezdeményezője volt. A Komárom-Esztergom vármegyei Agostyáni Arborétum állománya is innen származik.

Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él, ebből hatszáz a mérsékelt égövi faj, illetve természetes változat — ezek közül 29 nemzetség 154 nyitvatermő faja él a Folly Arborétumban. Emellett 255 zárvatermő (lomblevelű) faj található meg az arborétumban, amiből 57 fafaj, a többi kisebb-nagyobb cserje. Az összes fás szárú taxonszám (faj, alfaj, változat és fajta): 604, ebből 324 zárvatermő, 281 nyitvatermő. Jelenleg 23 boróka (Juniperus) faj él itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyők 22, a lucfenyők 10 faja nő itt annak ellenére, hogy legtöbbjük számára a száraz, napos, délnek néző domboldal nem kedvező.

A „hosszútűs fenyők” (népies nevén répafenyő — Pinus spp.) számos egyede igen jól viseli a száraz körülményeket; 39 fajuk (56 taxonjuk) él itt.

Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő kibúvás és a terület eredeti növénytársulásának tekinthető tölgyes erdő is emeli.

Forrás: hu.wikipedia.org